Nem csak Gyerekgond kezelése

fosik allergia félelem szorongás neurokineziológia

Sokunknak van egyedi, a „kocka rendszerbe” nem illő gyermeke és így gyerekgond is előfordul! Hogy kezeljük a velük kapcsolatos feszültségeket? (Hogy milyen feszültségekről beszélek? Ide kattintva olvashatod egy régebbi cikkemben.)
Most gyakorlati segítséget szeretnék adni pár tippel, melyek talán választ adnak a
HOGYAN és MIT tegyek? kérdésekre. (Természetesen szakember segítségét is kérheted a feszültségoldásához. Itt felnőttek és gyermekek számára is van erre lehetőség!)

Gondold át: Kinek van problémája? „Valóban bezavar az életembe?”, ha igen, akkor „mivel?”

Az el nem fogadható viselkedés jelentősen csökkenthető pár trükkel (pl. környezet megváltoztatása…)

„ÉN NYELVEZETŰ” kommunikációt alkalmazz – nem csak -gyerekgond esetén

Hibáztatástól és értékeléstől mentes üzenet a számunkra el nem fogadható viselkedés kapcsán.
Pl.: „Ha ilyen sokat kell rád várnom reggelente, el fogok késni a munkából, és a főnököm dühös lesz rám.”
Hatásai lehetnek:

Nyitottság,
Elfogadás
Hajlandóság az együttműködésre, változtatásra
Az érdeklődés felkeltése
Kreatív megoldás születése (talán nekünk nem is jutna eszünkbe ilyen)
Az önbecsülés megtartása (mind2 fél számára), kölcsönös tisztelet
Önfegyelem fejlődése
erőszakmentes kommunikáció (bővebben pl. Kapcsolati tréningünkön)
Érzem Akarom Hajlandó vagyok formula (bővebben pl. Kapcsolati tréningünkön és komplex One Brain képzésünkön)

Ha ‘ÉN ÜZENETÜNK’ NEM ÉR CÉLBA, azaz ‘B’ terv – nem csak – gyerekgond megoldására:

Értő figyelemre váltás!

Ha tovább erőltetnénk, az olyan, mintha ezt mondanánk: ‘Ez és ez az igényem, ezt és ezt akarom, és nem érdekel, neked mire van szükséged.’
Mit tehetünk? Dekódolt üzenet visszajelzése. – mit érezhet?
Pl. „Látom dühít a kérésem! Úgy érzed, hogy a kérésem akadályozna valamiben?„

Így

tudtára adjuk, hogy nem szándékozunk az ő rovásukra kielégíteni szükségleteinket. Ill. átérezzük, ha nehéz a változtatás!
Végiggondolhatja a saját problémáját addig a pontig, ahol már saját megoldással tud előállni.

‘C’ terv – Kölcsönös problémamegoldás

(avagy ne add fel!)
Lehetnek olyan erős szükségletei a gyereknek, amik viselkedésének folytatására késztetik.
Lépések ebben az esetben:

A probléma megfogalmazása (felek szükségletei).
A lehetséges megoldások összegyűjtése, melyek mindegyik fél igényeit figyelembe veszik (brain storming)
A javaslatok mérlegelése.
A kölcsönösen elfogadható javaslat kiválasztása.
Később – eredmény megbeszélése, ha kell, akkor a 4. pontbeli javaslat módosítása.

‘D’ terv – ELENGEDÉS értékütközés esetén

Ez azt jelenti, hogy félretesszük ítéleteinket, gondolatainkat – melyek milliói keletkeznek, 1-1 negatív érzésből gyökerezve! A módszer arról szól, hogy az érzéssel maradunk, és az összes módosításra tett bárminemű erőfeszítést feladjuk. Egy érzés valódi oka az érzés mögött felgyülemlett nyomás. A gondolatok és a külső események csupán kifogások, az elme kitalációi. Csak lélegezz mélyeket és képzeld el, hogy a testedben lévő nyomás, kezd kieresztődni. Mintha egy nagy, feszülő zsák, v. lufi lenne, aminek a száján a kötést meglazították volna.

Ajánlott irodalom:

Dr. Thomas Gordon – P.E.T. – A gyereknevelés aranykönyve (régi címe: P.E.T. A szülői eredményesség tanulása); Tanároknak: T.E.T.
Dr. Thomas Gordon – Tanítsd gyermeked önfegyelemre

Dr. David R. Hawkins munkássága, főleg ezek a könyvek: